Túraútvonalak a Kilimandzsáron
by: Márk Előd
Category: 5000 méter felett, Afrika, Dzsungeltúra, Expedíció, Szemlélet, UncategorizedTöbb mint fél tucat útvonalon juthatsz fel a Kilimandzsáróra
Afrika legmagasabb csúcsára, a Kilimandzsáróra, több mint fél tucat előre kiépített útvonal vezet. A hegy a vele azonos elnevezésű nemzeti park területén fekszik, ezért a mászás szigorú szabályok keretei közt történik. A park területére csak szervezett expedíciók tagjai nyernek belépést, helyi idegenvezető(k) kíséretében és csakis az előre kijelölt ösvények, útvonalak használata engedélyezett.
Ezek közül a három legismertebb a Marangu (Coca-Cola), a valamivel hosszabb és nehezebb Machame (Whisky) és a legkalandosabbnak titulált Umbwe.
Marangu, Machame…de a legjobb az Umbwe
Mi 2008 óta szervezünk túrákat a Kilire. Az évek során több mint százan mászták meg velünk sikeresen a csúcsot. Eleinte mi is a legnépszerűbb Marangu és Machame ösvényeket választottuk. Aztán 2012-ben úgy gondoltuk, kipróbáljuk az Umbwet is.
Volt benne rizikó, mert a közbeszéd riogat az Umbwevel, mint a legnehezebb opció… amit csak “nagyon jól felkészült” ügyfeleknek ajánlanak és állítólag a sikerráta is kisebb. E rémhíreknek végül is örülünk mert nyilván ennek köszönhető, hogy a mászók mindössze 2% választja ezt az opciót.
Mielőtt elkezded becsomagolni a bőröndöd, a felkészüléshez ajánljuk figyelmedbe a helyes akklimatizáció 11 szabályát.
Tudtad? Egy 5000 méter feletti hegyen a csúcsmászási arány 38-50% körül mozog, a Kilimandzsáró esetében 66%. Ha betartod az akklimatizáció szabályait, statisztikáink szerint 30%-al jobbak az esélyeid.
Amennyiben érdekelnek az akklimatizációs szabályok kattints ide.
Miután bejártuk mindhárom opciót, végül az Umbwe mellett döntöttünk és mindeddig nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nem ment a sikerráta rovására. A váltás óta mindössze egyetlen ügyfelünk nem érte el a csúcsot és őt is már otthonról hozott egészségügyi gondok gyötörték. Igaz, a majd’ 100%-os sikerrátához hozzájárult, hogy 2013 óta a Merut is többnyire megmásszuk akklimatizáció (és ámulás) végett.
Az alábbiakban rendszerbe szedjük neked a figyelembe vett érveket, ami alapján mi is döntöttünk. Felleltározzuk a három fő útvonal pozitív és negatív oldalait.
Marangu – az egyik legrövidebb opció, sokak szerint a legkönnyebb is:
-
- (+) jól kiépített infrastruktúra: az egyetlen útvonal, ahol előre kiépített táborhelyek vannak (épületekkel) és nem sátortáborok
-
- (+) rövid időtartamot igényel: az utat 5 nap alatt is lehet teljesíteni, bár erősen javallott a 6 napos opció, ezért költséghatékony (a befizetett összeg kb. 80%-a a Nemzeti Parknak fizetendő napi díjakból áll össze, ezért nagyon nem mindegy, hogy hány napot töltesz a hegyen)
-
- (-) nagyon de nagyon zsúfolt: a mászók zöme ezt az opciót választja
- (-) a hegyről történő ereszkedés ugyanazon az útvonalon vezet, ezért egyhangú és a szembejövő forgalom tovább zsúfolja az amúgy is forgalmas ösvényt
- (-) a táborok eloszlása nem előnyös az akklimatizáció szempontjából: napi 1000 méter szintkülönbséget emelkedsz, beleértve a csúcsmászás előtti napot is és ezen a pluszba beiktatott extra akklimatizációs nap sem segít (mert csak rövid időre jutsz 4000 méter fölé, viszont ismételten csak 3700 méteren alszol

Horombo tábor a Marangu ösvény mentén: a mászók fölfele 1-2 éjszakát és lefele még egy éjszakát töltenek itt
Machame – a második legnépszerűbb opció:
-
- (+) a hegyen töltött hosszú időnek köszönhetően jobb esélyed van a megfelelő akklimatizáció megszerzésére
-
- (+) hatalmas vargabetűt ír le a Kilimandzsáró déli lejtője alatt, így több szögből is megcsodálhatod a krátert
-
- (+) a csúcsról alternatív útvonalon ereszkedsz a völgybe, ezért változatos
-
- (-) szintén egy népszerű útvonal, ezért már az első naptól zsúfolt ösvényekre számíthatsz
-
- (-) hosszú időt vesz igénybe (7 nap), ezért kevésbé költséghatékony és a harmadik-negyedik-ötödik nap monotonná válhat
- (-) hosszú időt vesz igénybe (7 nap), ezért kevésbé költséghatékony és a harmadik-negyedik-ötödik nap monotonná válhat
- (-) a kijelölt táborhelyeken sátorban vagy elszállásolva

Napfelkelte a kráter peremén: előtérben egy jókora gleccsermaradvány, háttérben a Mt. Meru sziluetje
Umbwe - a kevésbé járt ösvény (és a rekordmászások útvonala):
-
- (+) szintén a rövid opciók közé tartozik, ideálisan 6 napot vesz igénybe, így aránylag költséghatékony és mindvégig változatos
-
- (+) a Machamehoz hasonlóan alternatív útvonalon ereszkedsz a csúcsról a völgybe ezért minden nap tartogat valami újat
-
- (+) bár első nap nagyobb szintkülönbséget kell megtenned, összességében nagyon jó akklimatizációs görbéje van: fokozatosan csökken a napi szintkülönbség adag, a harmadik napon konstans 4000 méter körül mozogsz, majd a csúcsmászó táborba mindössze 670 méter szintet kell legyőznöd és a távolság sem túl nagy
-
- (+) a Kilimandzsáróval próbálkozó összes mászó közül mindössze 2% választja ezt az opciót, így az első két napban (amíg nem csatlakozol a Machame útvonalba) zavartalanul élvezheted a sűrű dzsungel árnyas ösvényeit, elkerülve a tömegeket
- (-) a kijelölt táborhelyeken sátorban vagy elszállásolva
- (-) az útvonal első része meredeken emelkedik

Az utolsó méterek
Miért gondoljuk, hogy az UMBWE ösvényt kellene választanod
Mindhárom utat az ügyfeleinkkel többször bejárva 2013 óta az álláspontunk: az Umbwe a király. Jól ötvözi a másik két alternatíva előnyeit; a hatnapos itiner megfelelően rövid ahhoz, hogy ne töltsünk fölösleges időt a hegyen és ne unjunk rá a tájra - a hét napos túrán egyébként a sorozatterhelés erősebb; 6 helyett 7 napig kell talpon lenni és állni a sarat.
Nem olyan zsúfolt
Ugyanakkor a 6 nap megfelelően hosszú, hogy időt engedjen a szervezetednek az akklimatizálódáshoz. És a legjobb: kevésbé zsúfolt és kevésbé monoton, mint az előző kettő. (Igen, a Kilimandzsárón vannak hosszú és monoton szakaszok; az Umbwen a legkevésbé.)
Változatosabb
Az Umbwe útvonal ugyan tartogat néhány érdekesebb szakaszt, de ezek alacsonyan vannak és leginkább a gyalogtúra élményét növelik, nem technikai akadályok.
Ilyen szakasz például a “Barranco fal” - ami igazából csak a megnevezésében fal, valójában egy rövid, meredek sziklás ösvény, ami érdekessé és változatossá teszi a napi gyaloglást, de még épkézláb embernek nem okozott külön gondot ez az “akadály”.
Ehhez hasonló szakaszokkal akár a Mátrában vagy Pilisben is találkozhatsz a jelzett túraösvények mentén. Ráadásul túrabottal, 5-6 kilós kis-hátizsákkal mindenki számára inkább változatosság és szépség, mint nehézség.
"Nagyon meredek az első napi szakasz és sok a szintkülönbség" - mondják egyesek. Mindkét állítás igaz, viszont ha a teljes képet nézzük, akkor ezek igazából előnyök. Sokkal jobb, ha a nagyobb szintkülönbség és a meredek szakasz az első napra esik, amikor még pihent vagy és bőven van oxigén, hiszen a nap végén mindössze 3000 méter magasra kell feljutnod.
Az első napra ütemezett bő 1300 méter szintkülönbség fele annyira sem lesz megerőltető, mint a csúcsmászás hajnalán legyűrendő 1200 méter. Szintén a két nehezebb első napnak köszönhetően, a 4000 méter fölött teljesítendő szakaszok sokkal rövidebbek és következő két napban már csak 700 méter pozitív szintkülönbséget kell legyűrnöd (abban a magasságban, ahol ez már igazán számít).

Uhuru Peak és a kráter belseje
A Kili mászása nem csak egy pipa egy noteszben, nem csak egy újabb bejegyzés a bakancslistádon. Afrika tetejére feljutni élmény kell hogy legyen, egy életre szóló kaland. Ha megkérdik odahaza, hogy milyen volt a mászás, biztos nem az agyontaposott monoton ösvényekről és a hömpölygő tömegekről akarsz majd mesélni.
A sűrű dzsungelben meredeken kígyózó ösvény által facsart néhány verejtékcsepp, a Barranco falon megtett pár tucat precízen kimért lépés, a sátorban töltött éjszakák mind egy-egy csipetnyi só a tökéletes kaland receptjében!
Mielőtt elkezded becsomagolni a bőröndöd, a felkészüléshez ajánljuk figyelmedbe a helyes akklimatizáció 11 szabályát.
Tudtad? Egy 5000 méter feletti hegyen a csúcsmászási arány 38-50% körül mozog, a Kilimandzsáró esetében 66%. Ha betartod az akklimatizáció szabályait, statisztikáink szerint 30%-al jobbak az esélyeid.
Vélemény, hozzászólás?