A Wakhan-folyosó – Afganisztán!

by: Túravezető

Category: , ,

Nem fog mindenki ujjongani e túrakiírásra fel, de furán is nézne ki az 50 fős turistacsoport, amint a tadzsik-afgán határon toporog és keresi a nemlétező fagyiárust. Egy ekkora csoport ugyanis, kitenné a térség egész éves turistaforgalmának a negyedét- felét. Nem sok az az évi 200 fő, akik felkeresik ezt a térséget, de nem csoda. Feledésbe merült, hisz’ ha 1979 előtt nem jártál erre, akkor 2002-ig ki kellett bírjad – azóta látogatható külföldiek számára a Wakhan-folyosó.

No, sebaj, így lesz buli. Nem mintha olyan “meredek” vagy veszélyes lenne a vidék, csak a brand, a márka kicsit megtépázott. Afganisztánról van szó. Mi ugrik be a név hallatán? Hát, a robbantás, az al-Kaida, Bin-Laden bácsi, a Talibán, az extrém csador-viselet. Első körben csupa csúnya dolog, aminek nyilván megvan az alapja. Megőrültünk, hogy oda akarunk embereket vinni, ahol újságírókat rabolnak el? Erről a kérdésről később…

Van azért Afganisztánban más is, és aki egy kicsit is tájékozott a belső-ázsiai történelemben, az tudja, milyen régóta lakott vidék ez. A 19. század közepén erre kutakodó brit felfedező, Lord Curzon emígyen szól a folyosóban eredő Oxus (Amu-Darya) folyóról:

Az Oxus az a folyó, melynek forrása
“elfeledett emberekről és ismeretlen vidékekről mesél, s melyről úgy tudjuk, hogy a rasszunk bölcsőjét ringatta…”

Stein Aurélünk is járt a folyosóban 1906-ban. Ekkor arról számolt be, hogy évi 100 pónilónyi áru kereskedelme zajlik a Wakhanon keresztül Kínával. Íme Stein Aurél írása a Wakhan folyosóról (angolul). Egyébként izgalmas e térséget Kínával összekötő hágó, a Wakhjir-hágó (4923 m), hiszen kevés olyan (fél)hivatalos határátkelő van a világon, melynek 100 km-es körzetében nincs aszfaltút. Még ennél is izgalmasabb az a meglepő tény, hogy a határ afgán oldalán GMT+4,5 óra, míg átkelés után 3,5 órát kell előre tekerni az órákat – Kína ugyanis egységesen a shanghai időszámítást alkalmazza, ami GMT+8 óra. Ilyet nem tudsz máshol produkálni – 3,5 órányi időt ugrani oda-vissza egyetlen lépéssel. Igaz, itt sem lesz rá lehetőséged, mert többnyire zárt, katonai engedélyekhez kötött az átkelés.

Térjünk hát vissza a veszélyek kérdésére, mégiscsak ez a legizgalmasabb kérdés, ha ide készül az ember utazni. Nos, a

Wakhan folyosó 32 éve, a szovjetek bevonulása óta nem látott fegyveres konfliktust – errefele nem jár sem tálib harcos, sem amcsi katona. Nyugi van és itt az afgán háború sem érezteti hatásait, ahogy a New York Times tudósítója is megírta nem rég. Eleve azért hozták létre a folyosót, hogy az egymással hadban álló brit és orosz érdekeltségű területek közé 1873/93 után egy puffer-zóna kerüljön.

Egyébként más külföldi újságírók is ajánlják a területet mostanában ebben és egy másik tudósításban. No meg a franciák.

Az odautazást természetesen nem Kabulon keresztül érdemes megejteni. Sokkal biztonságosabb és olcsóbb Dushanbébe repülni (a tádzsik főváros), majd egy fárasztó, de annál látványosabb dzsippezés keretében lezúzni délnek Ishkashimba. Ez a folyosó eleje és egyben az utolsó nagyobb település. Innen továbbszáguldunk keletnek, majd amikor elfogy az út, akkor gyalog megyünk tovább egy gyönyörű, nagy hegyi tóhoz majd’ 5000 méteres hágókon át.

Így a tervünk. Kérdés, lesz-e érdeklődés a túrára ha kiírjuk a konkrét programot… Persze csak költői kérdés, mert ilyen vagány dolgokra mindig találni jelentkezőket.

15 hozzászólás a(z) “A Wakhan-folyosó – Afganisztán!” bejegyzéshez

  1. Ha sikerül ez a remek afganisztáni trekking, akkor esetleg 2012-ben megpróbálkozhatnánk egy Siachen-gleccser túrával is India-Pakisztán-Kína határvidékén.

    Ha már úgy is ott vagyunk Ladakhban, akkor onnan már csak egy bolhaugrás a világ legmagasabb hadszíntere. :)

    (bocs)

  2. Jól hangzik, nagyon jól… :) Az a kérdésem, hogy milyen tapasztalat, felkészültség szükségeltetne a túrán való részvételhez? És ha már a háborús övezeteknél tartunk: Líbiába mikor szerveztek túrát? Oké, lehet, hogy nem ez a legjobb időpont :) (bár amennyire követem az eseményeket, inkább csak északon van zűr), de az az ország olyan gyönyörű…

    • Camine, itt nem lesz háború és annak nyoma sem… Valójában csak a túra neve hangzik vagányul és semmivel nem veszélyesebb, mint a néhány völggyel arrébb lévő Tadzsikisztán.

      5000-5200 méterig lesz feltúrázás hágókon és minden bizonnyal mezítlábas átkelések gleccserpatakokon. És persze sátrazás. Ezekben, illetve a viszontagságos utazásban (10 óra zötykölődés egy UAZ-ban, várakozás határátkelőkön stb.) tapasztalt kell legyél, illetve nem szabad zokon venned. Hajrá!

  3. Volt szerencsém benyomásokat szerezni Afganisztánról (Baghlan, Mazar-e Sharif) hivatalos úton, és bár a mérhetetlen szegénység “arcul üti” az embert, mégis ami leginkább megérintett: a természeti szépségek, az emberek örök optimizmusa.
    Egyébként olyan, hogy afgán nép, nincs, vannak pastunok (ez a többség), hazarák, kirgizek, tadzsikok. Ez utóbbi békés, leginkább állattartással foglalkozó nép az északi tartományokban él. A Wakhan folyosó rendkívül gyéren lakott területén is nomád tadzsikok és kirgizek élnek. Fontos tudni hogy rokon népek vagyunk, egyes típusaik (igen változatos a megjelenésük, szőkék is vannak) kifejezetten hasonlítanak a magyarokra.
    A túra rendkívül szépnek és érdekesnek ígérkezik. Várom a további részleteket.

    • Ben, oly annyira lehet tudni, hogy megírom konkrétan: augusztus 7 körül lesz az indulás és 20 napos a túra repüléssel együtt. A héten lesz konkrét program árakkal!

  4. Sziasztok,

    a sok zötykölődés garantált: a trekking kezdetéhez egy kétnapos dzsipezést kell abszolválni már az afgán oldalon, visszafelé dettó. A táj majd kárpótol, legfeljebb gyakran lesz cigi/kávé/stb szünet.

    A tadzsik oldal sem unalmas, ha kocsival megyünk a határra, az legalább 24 óra, ha pedig repülünk, az aznap reggel derül ki (hogy van-e elég utas, illetve milyen az idő Dushanbe fölött:)

    Valaki fölvetette Líbiát, én komolyan kiviszem akár most is:) Ahhoz, hogy bajba kerülj, komolyan törekedni kell rá, nem megy csak úgy:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rocky Mountain